Live Coverage – élő közvetítés János sms-ei alapján.

7 óra 30 perc

A pálmákat vízszintesre hajlítja a nagyon erős szél, meglepően hűvös, 17 fok van. A verseny fél óra múlva kezdődik, de még teljesen sötét van. Józsika melegít.

9 óra

A szél maradt, de a nap süt. Józsika 43. az úszás után, 11 percre az elsőtől, de 4-6 perc csak a derékhadtól. A bringapálya sok helyen nagyon keskeny, szeles gerincen megy kétszer oda-vissza. 8 óra 52 perckor ment ki a depóból.

11 óra

20. az első kör után, 16 percre az elsőtől, 11-re a második Hector Llanostól, 6-7 percre a 10-12. helyen bringázóktól.

13 óra 48 perc

Józsika 6. lett. 5 percre az elsőtől. Embertelen szél még most is.

16 óra 57 perc

Mivel nagy volt a káosz (több körös futás), nem lehetett pontosan követni az eredményeket. Végleges eredmény: Józsika 4. lett. 3 másodpercre a harmadik helyezettől és 1 perc 40 másodpercre a másodiktól.

(Bejegyezte: Kővári Luca)

Depózás

Négy körül kerékpárral betekertem a versenyközpontba, amint odaértem 5 perc alatt elintéztem a nevezést és a depózást is. A hatalmas szél miatt a kerékpárokat fektetve kellett a depóban elhelyezni. Ráadásul a magas rajtszám miatt a lehető legrosszabb helyre került a bringám. Este hétkor meghallgattam a technikai értekezletet, addigra megérkezett János is, és együtt visszamentünk a szállásra.

Egy kis ízelítő a vasárnapi versenyről

Mivel most a kemény edzések után egy kicsit lazább a programom, inkább a hétvégén (március 30-án) megrendezésre kerülő versenyről (Triatlón de Gran Canaria- 1ª Prueba Copa España Triatlón Larga Distancia) írok egy kicsit.

A helyszíne Arinaga, ami bő 25 kilométerre található Maspalomastól, ahol lakom. Mivel a tengerparton helyezkedik el, így alapvető, hogy a 3000 méter úszás, egy igen aktív hullámzású öbölben kerül megrendezésre. Az a szerencsém, hogy azért ez egy zártabb, nem nyílt tengeri szakasz, de így sem lesz egyszerű. Főleg, hogy a múlthéten, amikor itt is ünnepeltek az emberek, uszoda hiányában Jánossal lementünk kétszer is a tengerbe edzeni, ami nem volt a kedvencem… De megpróbálom megoldani a legjobb tudásom szerint!
Ha minden igaz, akkor a parton egy sétányon alakítják ki a depót, körülbelül 300 fő részére. A kerékpározás sem lesz egyszerű. Az elején egy ipari parkhoz hasonló helyen kerülünk egy kis kört és utána nekivágunk a hegyeknek. A domborzat mellett az is nehezíti a helyzetet, hogy arra akár hányszor voltam edzeni, mindig viharos erejű volt a szél, ami a pálya némelyik szakaszán extra kellemetlen. Még az a szerencse, hogy nekem a "szél a barátom" és mindenkinek fújni fog!
Tehát miután két darab 40 kilométeres kört (80km) letekerünk és kellően elfáradunk, az ipari negyedben kialakított 5 kilométeres körből futunk négyet (20km), és a parton kialakított célban fejezzük be a versenyt, remélhetőleg sikeresen.

Az az igazság, hogy az elmúlt napokban még elég kemény edzéseim voltak, így nem túl nagyok az elvárásaim, csak az a célom, hogy az arizonai ironman (ami rá két hétre lesz) szempontjából hasznos része legyen a felkészülésnek. Ettől függetlenül nyomni fogom ahogy megy, ahogy Géza is tanácsolta („Okosan, de bátran versenyezz! Jó lábvíz, technikás down hill, büntető futás”), amit megpróbálok megvalósítani.
A többi versenyzőről nem tudok túl sokat, igaz van rajtlista, de nem ismerem őket, kivéve a két ironman specialistát, Eneko Llanos Burgerát és bátyját, Hektort. Velük eddig csak a hawaii vb-n versenyeztem, ahol Eneko a top 10-ben végzett, de Hektort sikerült megvernem. De nem is ez a lényeg, hanem hogy egy jó verseny legyen és majd meglátjuk!
Sajnos állandó segítőm, Luca nem lehet most itt, de szerencsére Ringhofer János barátom itt lesz, és amellett, hogy elvisz a versenyre, megpróbál mindenben segíteni, amiben csak tud. Ezt előre is megköszönöm neki, mert nélküle nehéz helyzetben lennék.

Jó érzés olvasni a hozzászólásokat és a leveleimet, hogy milyen sokan szorítanak nekem. A verseny után, megígérem, hogy a lehető leggyorsabban leírom élményeimet és tapasztalataimat.

Néhány versenyinformáció, csak spanyol nyelven:

A verseny hivatalos honlapja: http://www.clubfinisher.com/ (Doble Olímpico)

Egyéb használható honlapcímek:
http://www.triatlon.org/competiciones_08/ld_grancanaria.asp
http://www.triatlon.org/competiciones_08/datos_prueba/ld_grancanaria.htm

64. nap (hétfő)

Már egy hete nem jelentkeztem és ez nagymértékben a lustaságom miatt van. Vagy nincs kedvem írni, vagy az internet lehetőséghez való elsétálás okoz számomra problémát. De most mindkettőt leküzdöttem!

Az elmúlt hetem nagyon gyorsan elrepült. Az elején volt egy-két lazább napom, majd a hét közepén megint sikerült kellően lefárasztanom magam. De mostantól egyértelműen az arizonai ironmanhez és az itteni féltávhoz hangolom az edzéseket. Úgy érzem, már nagyon sok munkát elvégeztem, ezért ha nagyon fáradtnak érzem magam, akkor lazábbra veszem. Szerencsére semmi probléma nincs, így az eredeti tervhez tartva magam a hét elején még emberkedem egy kicsit, aztán csak a versenyre koncentrálok. Szeretném jól megcsinálni, hogy elérjem vele a kellő célt az arizonai ironman felkészülésében.

Remélem a sérülések és egyéb problémák továbbra is elkerülnek és csak a kitűzött célra tudok koncentrálni, ami nem más, mint a Hawaii kvóta megszerzése.

Itt minden tökéletes az edzések elvégzéséhez, csak mostanában néha dühöngök az étteremben, hogy miért az a vacsora ami. Nem tudom a dolgozók mit gondolhatnak, de biztosan azt kérdeztgetik magukban, hogy meddig akar még maradni ez a srác? Már csak bő egy hét és remélhetőleg életem egyik legjobb felkészülését fejezhetem be. Nagy bizakodással várom a versenyeket, mivel szeretem a kihívásokat és az lesz idén elég.

Szóval minden rendben és mielőbb próbálok jelentkezni ismét. Üdv mindenkinek, Józsi


Úszás az óceánban

János készített néhány képet, ahogy csütörtökön és szombaton kimentem a nyílt vízre edzeni. Egyrészt szoknom kell a közeget és a hullámokat, mert a verseny is az óceánban lesz, másrészt az uszoda múlt hét végén több napig nem nyitott ki az ünnepek és a tavaszi szünet miatt.

A csütörtöki úszás nem esett túl jól a kemény bicikli és futás után, ráadásul másnapra 6 órás kerékpáredzést terveztem bő 2 óra futással. Azonban hosszú mérlegelés után, pénteken mégis úgy döntöttem, hogy visszaveszek és csak 4 órát mentem. Inkább pihentem, mert nem szeretném kinyírni magam idő előtt. Úgy gondolom, hogy annak semmi értelme. A szombati óceán-túra már jobb volt, aznapra csak erősítés és lazítás volt a terv. De a következő naptól ugyanúgy nyomtam tovább, mint addig!

57. nap (hétfő)

Az arizonai ironmanre való felkészülésem legnehezebb három napján vagyok túl. Az első nap kiviteleztem a hegyi kerékpározást és a jóleső futást. Másnap tempó bringa és tempó futás (4 × 4500 méter folyamatosan javulóra). Tegnap pedig első alkalommal tekertem egyedül sziget-kört. Így 7 óra 15 perc kerékpározás és 2 óra 20 perc futás megtétele után úgy érzem, hogy sikeresen teljesítettem a felkészülésnek ezt a ciklusát.
A napokban nagyon kellemes 30 C fok feletti a hőmérséklet és általában erős a szél. De nem jelent gondot, mivel a versenyeim is ilyen körülmények közt lesznek, úgyhogy szoknom kell!

Most kicsit ugyan fáradt vagyok, de ez nem is csoda. Amúgy szerencsére az egészségemmel minden rendben és semmi különösebb probléma nem hátráltatja a további felkészülésemet. A következő hetem a ciklusoktól függően lazábban alakul, mivel 4 lazább és három kemény nap vár majd rám. Ez jól is jön, mert ezt a hetet 800 kilométer feletti kerékpár- és 120 kilométer feletti futás-adaggal zártam.

Mostanában úgy tűnik, hogy megint kevesebb triatlonossal találkozom az utakon, talán kifutott a táborozások ideje. Nekem is már csak két hetem van az itteni felkészülésből és jöhet a záró megmérettetés (a verseny). Már nagyon várom, mert rengeteget készültem és jó lesz egy kicsit letesztelni (nem teljesen élesben), hogy hogyan is állok. Edzéseken, amikor kicsit frissebb vagyok, úgy érzem, hogy nem haladok rossz irányba, remélem ezt a versenyeim is igazolják majd.

Jó, hogy az elmúlt hetekben sok ismerősöm volt itt, így visszagondolva gyorsabban is telt akkor az idő. Most, hogy megint magamra maradtam (bár szerencsére nem teljesen, mert Ringhofer János barátom még itt tartózkodik), ezt is jól viselem, mert ilyenkor úgyis csak az edzésre és a pihenésre tudok koncentrálni. Azért bevallom a jót könnyű volt megszokni, hogy Luca két héten át mellettem volt és mindig várt valaki az edzésekből hazaérkezvén... A lényeg, hogy folytatom a programot és remélem, hogy minden a legjobban alakul.

55. nap (szombat)

A mai napom is csak a szokásosan telt, leszámítva, hogy reggel nem mentem úszni. Reggeli után visszavittem Vöri bérelt autóját, simán ment, nem volt gond. Utána még pihentem egy kicsit, hogy ne teli gyomorral kelljen tekernem, majd indulás...

Elég durva volt a bringa, utána rögtön lementem a parkba és megcsináltam az előírt tempó futásomat. Nem volt könnyű, borzasztóan meleg volt, de túl vagyok rajta, az a lényeg.
Még nem tudom mi lesz holnap, nem lesz egyszerű, de biztos, hogy mostantól reggel 9-ig csak pihenni fogok. Éppen most jött át János, remélem majd önt egy kis lelket belém....

54. nap (péntek)

Reggel minden magyar elment haza, már nem csak a bungalow-ból, a táborból is. Én lassan összekészülődtem és elmentem úszni. Lelkileg próbáltam készülni a hegyi edzésre, de már akkor tudtam, hogy nem lesz egyszerű. Az úszás és a reggeli után pihentem egy kicsit, majd nekivágtam...

Négy órát tekertem, ennek a 60%-át felfelé, de nem volt vele semmi gond, egészen jól ment. Nagyon meleg volt, még a hegyen is pirított a nap, ahol máskor fázni szoktunk, semmi felhő. Utána pedig kimentem és lefutottm a szokásos 15 kilométert a földúton. Nem volt semmi extra, de azért most elég fáradt vagyok és még két NAGYON kemény nap vár rám. Holnap nem tudok lemenni uszni, mert tempó bringa és futás lesz, ami nem fér bele másképpen. Vasárnap meg már 9-kor el kell indulnom, mert extra csúcsedzés van tervbe véve: 7 óra bringa és 2 óra 30 perc futás. Szerencsére a gyomrommal minden oké, jól vagyok, semmi gondom a magánnyal, csak egy valaki hiányzik nagyon :) De most már tényleg telik az idő és jönnek a versenyek, amiket már tulajdonképpen várok is egy kicsit.

Most éppen a Faro-nál vagyok, de nem tudok még asztalhoz ülni az étteremnél, mert sokan vacsoráznak. Úgyhogy néznek az emberek mint a moziban, ahogy itt ülök a zárt internet café előtt a padkán... Így ennyit mára, ha túlélem a következő két napot, jelentkezem!

53. nap (csütörtök)

Tegnap estére kiürült a bungalow, egyszál magam hajtottam álomra a fejem. Még elég furcsa volt egyedül...
Lucát reggel kilenckor vittem ki a reptérre, utána sietnem kellett vissza, mert Papp Zsolt várta a kocsit, hogy minél előbb indulhasson a fiúk után a hegyre. Nekem laza úszás volt és kondi (a tegnapi 6 óra bringa 2 óra futás után). Szerencsére napközben már nem éreztem a gyomromat sem, próbáltam a pihenésre és a regenerálódásra koncentrálni.

Ma reggel sokat úsztam, utána rohantam reggelizni, így már reggel 10-re hulla voltam. Még szerencse, hogy tudtam a többi edzés előtt pihenni egy kicsit. Itt megint tüntetnek, de hála az égnek az uszodában nem volt semmi gond. Délután még mindig egy kis regeneráló bringa és futás vár rám, majd vacsora és újra itt az este. Egyre gyorsabban telnek a napok, egyszer csak azt veszem észre, hogy eljött a verseny napja és akkor reszkessetek Llanos fivérek...

51. nap (kedd)

Továbbra is nyomom az edzéseket, sajnos ma hajnalban hasfájásra ébredtem, de remélem semmi komoly. Valahogy ide is eljutott a hasfájós, hasmenős vírus, pár emberen végigment, talán én nem azt kaptam el. Az is lehet, hogy csak kicsit megviselnek a fokozatos elutazások, néhány napon belül megint szinte egyedül maradok. Persze, azért ez nem tör le annyira, hogy ne végezzem el amiért jöttem. Mar nincs sok hátra és úgy gondolom, hogy megéri küzdeni, hogy Arizonából már zsebemben a hawaii kvótával jöjjek haza.

Bocsánat a ritka jelentkezésért, egyre bonyolultabb megoldani a netezést, mert kiderült, hogy akárhol is neteztünk eddig, mindenhol egy magánszemélytől jött a hálózat. Én meg nem szeretem az ilyet...

Remélem otthon minden rendben, még három hét és én is újra otthon leszek, bár igaz csak rövid két napra.

46. nap (csütörtök)

Továbbra is keményen nyomom az edzéseket, elkezdődtek a gyorsító munkák, így elég fárasztó, de a versenyek miatt csinálni kell. Géza, az edzőm ma hazautazott, csapattársaim és Luca azonban egy hétig még itt lesznek, ami jól fog esni, mert a kemény edzések után lesz társaságom.
Most már nagyon oda kell figyelnem a pihenésekre, érzi a szervezetem, hogy extra mennyiségű terhelést kap. Az egészségemmel semmi gond nincsen, így nincs akadályozó tényező, folytatom a versenyekre való készülést.

43. nap (hétfő)

Rögtön azzal kezdeném, úgy volt, hogy tegnap felírok a blogra, de amint észrevettétek ez nem jött össze. Még régebben írtam, hogy felfedeztük, kb. 100 méterre az apartman komplexumtól van egy ház, ami előtt tudunk fogni hálózatot. Tegnap is éppen ott álltunk Lucával, nézegettük az e-maileket, Kinga a túloldalon skype-olt, Géza tőlünk jobbra a padkán ült. Erre egyszer csak jön egy autó, leáll a ház elé, ajajj, gondoltuk megjött Bernal (így hívják a hálózattulajdonost). Kiszáll egy kopasz pasi egy üveg borral a kezében és becsönget a házba. Kinga gyorsan abbahagyta a beszélgetést, átjött hozzánk, mondta, hogy nézte a srác, röhögött és bement. Utána egy perccel naná, hogy lekapcsolták a netet...

Szóval, így nem tudtam befejezni, amit szerettem volna. Most itt ülünk a Faroba, elég jó dolgunk van, mert az internet café melletti étterem zárva van, úgyhogy lazán leültünk ide az asztalokhoz Zsófival, Kingával és Lucával. A pendrive viszont otthon maradt, amire összefoglaltam az elmúlt hetet, így rögtönzök valamit...

Az elmúlt időszakban gyökeresen megváltozott a légkör, azzal, hogy rengetegen jöttek magyarok, egy hete megjött a "válogatott", már lassan egy hete itt vannak Gézáék, az UTÉsek népes tábora is már itt edz egy ideje és Luca is velem van már pár napja. Ráadásul két montis srác is a szigeten tölti a felkészülést, így még velük is bővült a magyar delegáció.

Bár Benőcs Zoli, Tordai Csaba, Buruczki Szilárd és Józsi bá' szombaton hazautazott, még mindig nem maradtam egyedül, habár az edzésekről hiányoznak a srácok, főleg majd a hosszú napokon lesz unalmas egyedül tekerni.

Az edzések amúgy jól mennek, holnaptól áttérek a 3 + 2 napos ritmusra, azaz 3 nap erős, 2 laza. A többiek is nyomják ezerrel, persze mindenki a maga, illetve edzője utasítását követve. Legtöbbször csak a kajáldában futunk össze, ahol bőségesen van lehetőség az elégetett kalóriák pótlására. Van aki ezt jól ki is használja és négyszer, ötször fordul a megrakott tányérokkal.

Az időjárás nem túl változatos, ma kellemes felhős volt az idő, de hidegnek egyáltalán nem mondanám. Szerencsére eső csak éjjel esett egy kicsi, a nappalok szárazok.

Egyre közeledik az első versenyem, amit edzőversenynek szánok, március 30-án, itt Gran Canarian. Ma beszéltem Ringhofer Jánossal, szerencsére ő pont itt lesz akkor és elkísér. Örülök, hogy nem leszek egyedül. Utána, pedig irány haza, majd repülök tovább Arizonába, hogy megmérettessem magam először az idén.